A Küldetés idén ősszel három új munkatárssal bővült. Különböző élethelyzetekből, más-más szakmai háttérrel érkeztek, mégis ugyanaz a vágy hívta meg őket: tenni a pedagógusokért, erősíteni a közösségeiket, és hozzájárulni ahhoz, hogy a tanári hivatás megbecsültsége és vonzereje növekedjen Magyarországon.
Mindhárman más perspektívát hoznak – van köztük tapasztalt szervezetfejlesztő, közösségépítő szakember és fiatal pedagógus –, de munkájuk közös pontja az emberközpontú szemlélet és a szolgálat.
Most arra kértük őket, meséljenek arról, miért csatlakoztak hozzánk, mit jelent számukra a „tanárnak lenni jó” üzenet, és hogyan látják saját szerepüket a Küldetésben.
NÓRI
1. Mi hívott most – ebben az életszakaszban – hogy csatlakozz a Küldetéshez?
Jelenleg az elsőszámú szerepem az életben kisfiam nevelése, vigyázása, kísérése élete első éveiben. Mindemellett vágytam egy projektre, ami kiszakít az otthoni közegből, de érdemes is arra, hogy az időmet áldozzam rá. Jött egy lehetőség, amit úgy éreztem, nem szabad kihagynom: rugalmasan, otthonról dolgozhatok egy számomra fontos ügyért – az oktatás és a tanárok ügyéért.
2. Mit jelent számodra a „tanárnak lenni jó” üzenet?
Ha a nagy egészet nézzük, az oktatás helyzete elkeserítő lehet, azonban ha ráközelítünk egy tanár mindennapjaira, annyi jó dologra bukkanhatunk. Egy kerek, szép óra megtartása; osztálykirándulás, ahol hóviharban fogjuk egymás kezét; túllenni az első tanéven; sorstársnak lenni kollégákkal. Számomra ezeket a pillanatokat jelenti a „tanárnak lenni jó”.
3. Hogyan látod a pedagógus közösségek szerepét ma Magyarországon?
Egy jó munkatársi közösség felemelő és megtartó erő. Emellett sok tantárgynak van saját online szakmai csoportja is, ahol inspiráló tartalmak jelennek meg. Nem egyszerű a pedagógusokat nagyobb közösségekben összefogni, mégis ez a Küldetés célja: összekötni a hasonló értékrendű tanárokat és támogatni minden pedagógust.
4. Miben látod a saját szerepedet a közös munkában?
Leginkább támogató szerepben: adminisztratív feladatokat látok el, de szívesen veszek részt az ötletelésben is. Pályakezdőként közel érzem magam a fiatalabb pedagógusok világához – bízom benne, hogy ez érték lesz a közös munkában.
5. Mi ad neked inspirációt, amikor nehéz a mindennap?
Az, hogy nem vagyok egyedül. Régen a segítségkérést gyengeségnek gondoltam, ma már tudom: a közösségeinkben tartjuk meg egymást.
ZSÓFI
1. Mi hívott most – ebben az életszakaszban – hogy csatlakozz a Küldetéshez?
Most érkeztem el oda, hogy a közösségteremtésben, találkozások formálásában szerzett tapasztalatomat egy nagyobb ügy szolgálatába állítsam. Húsz év alatt megtapasztaltam, milyen ereje van annak, amikor emberek együtt, egy közös cél érdekében jelennek meg. Úgy éreztem, itt az idő, hogy ezt a tudást a pedagógusok mellett kamatoztassam.
2. Mit jelent számodra a „tanárnak lenni jó” üzenet?
A tanárság örömforrás, emberi hivatás és teremtő erő egyszerre. Azt üzeni, hogy a pedagógus munkája nemcsak kötelezettség, hanem érték – egy út, amelynek minden lépése formál valakit.
3. Hogyan látod a pedagógus közösségek szerepét ma Magyarországon?
Nélkülözhetetlenek. A pedagógus közösségek adják meg azt az érzelmi és szakmai hátteret, amelyben senki sincs egyedül. Látom bennük azt az erőt, amely képes hidat építeni iskola és család, generációk és akár eltérő világnézetek között.
4. Miben látod a saját szerepedet a közös munkában?
Szeretnék olyan tereket teremteni, ahol a pedagógusok valóban kapcsolódhatnak egymáshoz. A rendezvényszervezésből tudom, hogyan lesz egy álomból valóság – ezt szeretném bevinni a Küldetésbe is.Hiszek abban, hogy a programjaink, kapcsolódásaink építik és erősítik azokat, akik nap mint nap formálják a fiatalokat. Számomra a jelenlét, az odafigyelés és az együtt alkotás a szolgálat részei.
5. Mi ad neked inspirációt a nehéz napokon?
Az apró gesztusok: egy mosoly, egy kedves szó, egy megérkezett találkozás. A közösség ereje és a hit, hogy minden apró tettünk számít. Fantasztikus érzés, amikor emberek egymásra találnak, amikor egy csapat újra és újra képes összefogni.
ICA
1. Mi hívott most – ebben az életszakaszban – hogy csatlakozz a Küldetéshez?
Sok év pedagógiai és vezetői munka, szervezetfejlesztés és coaching után egyre erősebben fogalmazódott meg bennem: szeretnék azért dolgozni, hogy a pedagógusok biztonságot, megbecsülést és közösséget találjanak a hivatásukban. A Küldetésben azt éreztem meg, hogy ez a munka valódi értéket teremthet – és hogy itt a helyem.
2. Mit jelent számodra a „tanárnak lenni jó” üzenet?
Húsz év tanítás után mélyen hiszem: tanárnak lenni öröm, kapcsolódás és teremtés. Egy osztályterembe belépni, látni a gyerekek szemében a kíváncsiságot, megélni egy közös felismerést vagy azt, hogy valaki tőlünk kapott önbizalmat – ezek élethosszig elkísérnek. Számomra a „tanárnak lenni jó” azt jelenti: megmutatni ezeket a pillanatokat, mert ezek adják a hivatás valódi szépségét.
3. Hogyan látod a pedagógus közösségek szerepét ma Magyarországon?
A pedagógusok ma sokszor túlterhelten, elszigetelten dolgoznak, miközben hatalmas igény van a biztonságra, a párbeszédre és a közösségi megtartó erőre. Úgy látom, a jó közösségek képesek enyhíteni a terheket: teret adnak a kimondásnak, a tapasztalatcserének és annak a felismerésnek, hogy nem kell egyedül vinni a nehézségeket. A Küldetés egyik legfontosabb szerepe éppen ez: kapcsolódási pontot adni, biztonságot és partnerséget teremteni.
4. Miben látod a saját szerepedet, küldetésedet a közös munkában?
Szeretek hidat építeni – emberek, nézőpontok és szakmai szerepek között. A szervezetfejlesztői és coach tapasztalataimat szeretném abban kamatoztatni, hogy a pedagógusokhoz közelebb hozzuk azt az élményt: értékesek, fontosak és nincsenek egyedül. Számomra a közös munka lényege a jelenlét, a meghallgatás és a fejlődés kísérése.
5. Mi ad neked inspirációt, amikor nehéz a mindennapi munka vagy az élet?
A történetek – azok a pillanatok, amikor valaki arról mesél, hogy egy apró figyelem vagy egy közös felismerés hogyan változtatta meg őt vagy a tanítványát. Inspirálnak a bátor, kereső emberek, az együtt gondolkodó közösségek, és az, hogy a saját, belső utamon is folyamatosan tanulok.
